Cikk frissítve 2020/01/09
Budavár
A Várhegy északi és keleti lejtője, a Margit körút és a Duna közötti terület évezredek óta lakott hely, területén fontos római út vezetett keresztül. Lakott volt a népvándorlás korában is.
A II. világháború pusztításai után a városrész teljesen új házsorokat kapott, új közintézmények épültek. A fejlődést tovább gyorsította a Batthyány téri metróállomás megépítése és a szentendrei HÉV végállomásának kiépítése. A városrész ma is Buda műemlékekben leggazdagabb területe, ahol az utóbbi időben számos modern épületet is emeltek (pl. Francia Intézet). A történelmi Víziváros a budai Várhegy északi és keleti lejtőjén fekszik, valamint az alatta elterülő városrészben, melyet a Moszkva tér-Margit körút-Bem József utca és tér -Dunapart-Ybl Miklós tér határol. Nagybudapest kialakításakor (1950) az addig egységesen a II. kerülethez tartozó Vízivárosnak a Csalogány utcától délre eső részét az I. kerülethez csatolták. A településrész területén igen ősi, a Fő utcai Királyfürdő helyén római fürdőt, a Corvin téren római temetőt tártak fel, a mai Fő utca alatt haladt a római út. A középkorban Buda öt külvárosa terült el a mai Víziváros helyén: Tótfalu-Taschental, Szent Péter, Szent Mihály és Szent István városrészek. Szent István külváros területén állt az augusztinusok kolostora, Taschental területén a karmeliták kolostora, mellette 1515-ben épült fel a Szent Anna kápolna. Feltehetősen Szent Péter külvárosban állhatott a Krisztus teste kápolna, ahová a lefejezett Hunyadi Lászlót temették el. A Fő u.3-5.sz. házak helyén állt a középkorban épült és a török hódoltság alatt is használt vízmű, a XVII. század végén a napi és a heti piac helye a mai Szilágyi Dezső téren volt. Az országos vásárokat a Batthyány téren tartották. Víziváros már az 1684. évi sikertelen ostrom idején elpusztult. Az újjáépítés lassan indult meg. A kapucinusok 1687-1716 között építették kolostorukat és templomukat, a Budai Vigadó helyén egykor fegyvergyár állt. A Fő utca hét teret érintő vonala öt templomával az összes történeti stílust és az eklektika minden stílusváltozatát képviselő házsoraival, a Dunára és a Várhegyre való rálátásaival a leggazdagabb együttesek közé tartozik.
1905-ben, majd 1937-ben szabályozási terv készül erre a városrészre, a terv végrehajtását a háború megakasztotta.
Polgármester: Váradyné Naszályi Márta
Alpolgármester: Gelencsér Ferenc
Alpolgármester: Csobánczy Gábor
Jegyző: Dr. Tarjányi Tamás
Aljegyző: Dr. Brezoczki Erika Erzsébet
Cím: 1014 Budapest, Kapisztrán tér 1.
Központi telefonszám: (+36) 1-458-3000
Frissítés dátuma:
2020.01.09.