Keszthely

Keszthely a Dunántúlon, Zala megyében, a Balaton nyugati szegletében fekvő, élénk turizmussal, fontos gazdasággal, ősi történelemmel és kultúrával rendelkező város, a Keszthelyi járás központja.

A város területén napjainkban is folyó ásatások újabb és újabb bizonyítékokkal szolgálnak arról, hogy az emberi élet első nyomai a város környékén az újkőkorból valók. Feltehető azonban, hogy már korábban is élhetett erre ember, de vízparti telepeinek maradványait jelenleg a Balaton borítja. A város különböző területein kerültek elő régészeti leletek, ám három jól elkülöníthető települési góc volt több korszakban lakott, illetve szolgált temetkezési helyül.

A Kr. e. 4. században érkeztek a területre a kelták. Elterjesztették a vas használatát, amelyből már nemcsak fegyvereket és ékszereket, de használati eszközöket, szerszámokat is készítettek, nevükhöz fűződik a lábbal hajtott fazekaskorong meghonosítása. Élénk kereskedelmi kapcsolatot tartottak fenn Itáliával és a Balkánnal, görög mintára ezüstpénzt vertek. A települést ezek után a rómaiak,  majd a kelták lakták, majd ismét a rómaiak birtokolták, számos előkerült régészeti tárgy bizonyítja. 433-tól a terület hun fennhatóság alá került, majd, őket követően, sorra rómaiak, keleti-gótok, avarok, frankok, délszlávok népesítették be.

1247-ben említi először írásos forrás a helységet, a Szent Márton tiszteletére szentelt plébániatemplommal. Az oklevél még egy egyházat említ, a Szent Lőrinc-templomot, amely a Várkertben feltárt körtemplommal – rotundával – azonosítható. A két templommal rendelkező királyi birtok, Keszthely már a 13. század közepén jelentős helység lehetett. A 15. század végén Keszthely lakóinak száma mintegy 1000 fő, így a környék legnépesebb települése volt. Az 1686-ban megszűnt török uralom után a városban élők katonai szolgálatára többé nem volt szükség. Veszély fenyegette őket, hogy újra jobbágyi sorba jutnak, ezért csatlakoztak a Rákóczi-szabadságharchoz.

A 18. század elején Keszthely több földesúr tulajdonában volt. Keszthely, egyben a Festetics család legjelentősebb alakja Festetics György (1755-1819), aki 1791-től élt Keszthelyen. Sok energiával látott hozzá a korszerűtlen, adósságokkal terhelt birtok rendbetételéhez. Szakemberszükségletének kielégítésére 1797-ben megalapította Európa első mezőgazdasági főiskoláját, a Georgikont. A fenéki hajóépítő üzemben 1797-ben készült el a Balaton mindenkori legnagyobb vitorlás hajója, a Phoenix gálya. Festetics György fia, László 1839-ben építtette meg a fenéki hidat, megkönnyítve a közlekedést Keszthely és Somogy megye között.

Az 1848-as forradalomban részt vettek Keszthely polgárai. A szabadságharc leverését követően Keszthely fejlődése lelassult. A jobbágyság felszabadítása nem különösen érintette a várost, mivel a lakosok tulajdonában alig 800 hold volt. A vasútépítés 1888-ban kezdődött el, és alig néhány hónap múlva el is készült. A 19. században az iparosítás elkerülte a várost, így 1785 és 1900 között a lakosság száma alig nőtt kétszeresére.

1862-ben épült meg az első nyaraló Keszthelyen és ekkor nyílt meg a szabadtéri színpad helyén az első keszthelyi kőszínház. 1864-ben indult útjára Keszthelyen a Balaton első gőzhajója, a Kisfaludy. A 20. század elejére Keszthely újra virágzó város, kedvelt nyaralóhely lett.

Az első világháborút követő kedvezőtlen gazdasági helyzetben a város fejlődése megtorpant. A második világháború nem okozott komoly fizikai pusztítást a városban. 1950-ben Keszthely Veszprém megye része lett, ahol periferiális helyzetben maradt. Az 1954-ben városi rangra emelt Keszthelyen nem történt komolyabb fejlesztés az 1950-60-as években, így a város megőrizhette régi patináját. 1979-ben Keszthely és környéke Zala megyéhez csatlakozott.

1972-ben nyílt meg a Georgikon Majormúzeum. A Festetics-kastély az ország negyedik legnagyobb kastélyaként teljes felújítása után jelentős kiállításokkal és rangos zenei rendezvényekkel várja a látogatókat. A rendszerváltást követően a város komoly fejlődésnek indult. A kastély 500 éves pincerendszerében 2005 óta helyet kap a Balatoni Borok Háza, amely a hazai borászat egyik színfoltjaként, borkóstolóval egybekötött tárlatvezetéssel várja látogatóit. A kastély parkjában a volt lovardában található magyarország legnagyobb megmaradt hintógyűjtemény; a gazdag kiállítást több kocsi és hintó alkotja, amely a híres budapesti Kölber Fülöp féle kocsigyárból származott.

Polgármester: Nagy Bálint

Alpolgármester: Vozár Péterné

Cím: Keszthelyi Polgármesteri Hivatal/Keszthely Város Önkormányzata

8360 Keszthely, Fő tér 1.