Soroksár

Budapest XXIII. kerülete, Soroksár Budapest legfiatalabb kerülete: 1994-ben vált le Budapest XX. kerületéről, Pesterzsébetről. Területe megegyezik az 1950-ben Nagy-Budapesthez csatolt Soroksár nagyközségével. Északon a XX. kerület, nyugatról a Soroksári-Duna-ág, azon túl a XXI. kerület és Szigetszentmiklós, délről a főváros közigazgatási határa (Dunaharaszti, Alsónémedi és Gyál), keletről a XVIII. kerület határolja.

Soroksár a Pesti-síkságon fekszik, a településtől nyugatra folyik a Soroksári-Duna, ebbe ömlik a Gyáli-patak. Soroksár nevét, illetve magát a területet először Anonymus említi Surucsar néven. Soroksár település a oszmán uralom alatt elpusztult, 1661-től a felsővattai Wattay család birtoka. Wattay I. Pál Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye helyettes alispánja, majd fia Wattay János a vármegye első kuruc alispánja birtokában volt a puszta. 1724-ben kezdett német lakosokkal benépesülni, 1731-től Grassalkovich Antal Habsburg tisztviselő sajátos módszerekkel szerezte meg. A betelepülés kezdetben lassan ment, mert Grassalkovich birtokjogát sokan megtámadták. Ezen időben még a területet Soroksár-Pusztának hívták. Grassalkovich kiszárította a mocsarakat, így a mocsarak és lápok helyén kiváló termőföldek keletkeztek. A Molnár-szigeten lévő rozstermelés is nagyon fontos volt a terület gazdaságában. A 18. század közepe táján lett faluvá, Mária Terézia alatt vásárjogot kapott és mezővárossá lett. A 19. század végén Soroksár nagyközség volt Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye Ráckevei járásában,

az elzárt soroksári Duna-ág mellett, 1891-ben 1366 házzal és 12 143 lakossal (közte 4410 magyar, 7120 német, 160 szlovák). Budapesthez közeli helyzetét kihasználva a fővárossal élénk gazdasági forgalmat alakított ki. Soroksárhoz tartozott Erzsébetfalva és Kossuthfalva, valamint a gubacsi puszta. A második világháborút követően Soroksár német lakosságának javát – összesen 3898 embert – kitelepítették. A kitelepítetteket – málenkij robotra – marhavagonokban szállították főleg Kelet-Németországba és az akkori Szovjetunió egyes területeire. Ez az akkori nagyhatalmak döntésén alapult. 1950. január 1-jétől Soroksár a főváros része lett, a XX. kerület kisebbik alkotóelemeként, Pestszenterzsébet mellett. 1992. szeptember 27-én helyi lokálpatrióták kezdeményezésére népszavazást tartottunk, ahol döntés született Soroksár önállóvá válásáról. Az így létrejött XXIII. kerület 1994. december 11-én választotta meg első képviselő-testületét.

Soroksár jelenleg Budapest legkisebb népességű – mintegy hat és félszer kevesebben élnek itt, mint a legnépesebb Újbudán -, ugyanakkor a második legnagyobb területű kerülete Budapestnek.

Polgármester: Bese Ferenc

Alpolgármester: Fuchs Gyula

Jegyző: Dr. Szabó Tibor

Cím: 1239 Budapest, Grassalkovich út 162.

Telefon: központ: +36-1-289-2100